Az öt év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt onkológus nőgyógyász operációkért 150 ezer, a vizsgálatokért pedig 15 ezer forintot kért el a betegeitől. Az orvosi kamara etikai bizottsága a napokban hozott első fokon döntést az orvos ügyében.
Nemrég még egy középkategóriás mosógép áráért árulta volna el az orvosi kamara Kunetz Zsombor egészségügyi szakértőnek, hogy mennyit keres az elnök. Az orvos bírósághoz akart fordulni, hogy ingyen kaphassa meg az általa kért információkat. Péterfalvi Attila és a TASZ szakértője is azon a véleményen volt, hogy a MOK jogtalanul kért pénzt az adatokért.
Akadályozhatja-e a tagdíjat szedő kamara egyik tagját abban, hogy megtudja, mennyit keres a szervezet vezetője? Ami józan paraszti ésszel nonszensznek hat, épp azt teszi a hatályos magyar törvényeket kihasználva az orvosi kamara. Megkérdeztük Péterfalvi Attilát és a TASZ szakértőjét, mit szólnak ehhez.
A kamara 88 ezer forintért adja ki többek között azt az információt, hogy 2010 óta mennyi javadalmazásban részesültek az elnökség tagjai.
Kunetz Zsombor szerint meg akarják félemlíteni az eljárással, amiért szóvá tette, hogy szerinte több szempontból is aggályos az orvosi kamara gazdálkodása. Az oxiológus szakorvos nem egyszer élesen kritizálta a MOK elnökét, Éger Istvánt, ami az etikai kódex alapján akár vétségnek is minősülhet.
Az 1001 orvos hálapénz nélkül elnevezésű Facebook-csoport és a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete szerint nem igaz, amit a hatályban lévő kódex állít, vagyis hogy a hálapénz legfőbb oka az orvosok megalázóan alacsony fizetése.
Ha a budapesti olimpiai pályázatot sikerült megfúrni, akkor szívós munkával a hálapénz ügyében is kicsikarható a változás, véli Kunetz Zsombor korábbi mentős, baleseti sebész. A hálapénz ellen hívott háború fontos lépésének tartja, hogy a sürgősségi császárért pénzt kérő SOTE-s orvos esete miatt végre számonkérték a botrányokban látványosan hallgatag orvosi kamarát is.
A nőnapra szervezett tiltakozó flashmob egyik előzménye, hogy nemrég kiderült, a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján egy szülész-nőgyógyász 160 ezer forintot kért egy nőtől a szülés levezetésének másnapján. Az akció szervezői azt kérik a kamarától, hogy a hasonló esetekben az Etikai kódexnek megfelelően járjon el.
Egy új rendelettervezet szerint a jövőben csak azok a fogorvosnak tanulók vehetnének részt az államilag támogatott rezidensképzésben, akik három évig államilag finanszírozott fogászatokon vállalnak munkát.
Nem árulja el a Magyar Orvosi kamara, hogy felfüggesztették-e tagságát annak a veszprémi onkológus-nőgyógyásznak, akit decemberben jogerősen elítéltek, mert pénzt kért a betegektől életmentő műtétekre. A Magyar Idők írta meg, hogy két évig nem praktizálhat, de ezt sem a kamara, sem az orvos ügyvédje nem erősítette meg. A kórház főigazgatója azt mondta: a nőgyógyász dolgozik. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete nem érti a titkolózást – hangzott el a csütörtöki RTL Híradóban.
A Magyar Orvosi Kamara szerint a szükséges 600 helyett kevesebb mint 140, megfelelő szakképesítéssel rendelkező orvos dolgozik a kórházak sürgősségi osztályain, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke azonban megkérdőjelezi a MOK kutatásának hitelességét – írja a Magyar Idők.
Az orvos levele szerint a Magyar Orvosi Kamara csak akkor indít etikai eljárást a felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt veszprémi nőgyógyászéhoz hasonló ügyekben, ha bejelentést kap.
Úgy fest, a Magyar Orvosi Kamara csak egy héttel azután indított eljárást a hálapénzes veszprémi orvos ellen, mint ahogyan azt a kamara elnöke állította.
A Magyar Orvosi Kamara állítja, azért nem indítottak korábban etikai eljárást a veszprémi orvos ellen, mert nem tudtak az ügyről. A jogerősen elítélt onkológusspecialista operációkért 150 ezer, a vizsgálatokért pedig 15 ezer forintot kért el betegeitől.
A veszprémi orvos operációkért 150 ezer, a vizsgálatokért pedig 15 ezer forintot kért el a betegektől, de csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
A jogerősen elítélt orvos operációkért 150 ezer, a vizsgálatokért pedig 15 ezer forintot kért el a betegektől. Az egészségügyi kamarák működését szabályozó törvény szerint már gyanú esetén is kötelező lefolytatni az etikai eljárást.
